A mai nappal lezárul ez a blog, de nem törlöm, hátha van olyan, akinek segítség egy időrendbe szedett és fotókkal dokumentált építkezés. Hátra vannak még a beltéri ajtók, egy kevés festőkre és burkolókra háruló utómunka, gázszerelés befejezése, a függőleges ereszcsatornák felhelyezése, terepmunka, a lépcső kövezése…

A szaniterek bekötése, a konyhabútor összerakása és a berendezése már nem része az építkezésnek, azt nem posztolom. A jó idő beköszöntével megkezdődő tereprendezést, vízelvezetés rendszerének kialakítását (legalább egy 5 köbös műanyag, földbe süllyesztett tartályra lesz szükségünk a domborzati viszonyok miatt, hogy ne áztassa a csapadék a falakat…), a járdák, terasz stb., és a továbbiak már szintén nem tárgyai a blognak.
Madnessel kezdtem ezt a blogot és végezetül szintén egyik kedvenc zenekarom felvételével zárom azt. Talking House Burning Down the House 🙂
"My house! Is out of the ordinary That's right! Don't wanna hurt nobody Some things sure can sweep me off my feet...." David Byrne
Arról nem is beszélve, hogy mennyi minden változott. A sztyeppén egy takaros családi ház nőtt ki a földből, és (mi) még csak bele sem őszültünk. Sőt, eddig minden várakozáson felül alakult a folyamat. A munka, a szervezés és minden izgalom a mesetereké volt. Nekünk jutott az örömteli várakozás és a megnyugtató együttműködés. Tehát mi születésnapozunk, a generálosunk és emberei pedig egy virtuális első díjat kapnak tőlünk.
